Szalay Anna – Népszabadság, 2008 november 7
Az első héten poharakat adott el, a következőn már tálcákat is vitt mellé, a harmadikon pedig mustár, ketchup és olaj is került a teherautóra. A nyár végére a legtöbb balatonparti étteremnek és büfének ő lett beszállítója. Raktárát egy használaton kívüli fonyódi Gamesz tároló átépítéséből alakította ki. Szezonon kívül ötödéves hallgató volt a Semmelwies Orvostudományi Egyetemen. S nem ez volt az első sikeres üzlete.Csiki-Bege Lajos Gyergyócsomafalván született. Bármihez nyúl, onnan ered valami. Arról a küzdelmes, távolságtartó tájról, ahol a család összefogással épített neki egy házat – mert minden székely ember épít a fiának egy házat -, amit ő elcserélt motorra és autóra. Útlevél híján azzal száguldott határtól-határig. S mert nem mehetett sehová, mindenhová el akart jutni. A szűk gyergyói medencéből kitörési pont kínálkozott: papnak áll vagy orvos lesz. A nőtlenség nem vonzotta, így beiratkozott a marosvásárhelyi egyetem orvosi fakultására. Itt érte a magyarországi rendszerváltozás híre. A diákönkormányzat megválasztotta az ideiglenes Magyar Megmentési Front elnökének. A szabadság szerelmeseként rögtön magára vállalta a nemzetközi kapcsolatok-építését és frissiben megkapott útlevelével Budapestre utazott. Hétországra szóló diáktalálkozót szervezett. Ám az erdélyi események túlszaladtak rajta. Ülősztrájkra ért haza. A Sütő András megveretéséhez vezető eseménysorozat ráébresztette: a politika nem a saját döntések megvalósításáról szól. Felettes érdek szolgálója meg nem kívánt lenni. Szépen elköszönt. Nem esett nehezére.
Végre utazhatott, autóstoppal keresztül Európán. Ha elfogyott a pénze, dolgozott. Bármit. Hol autót javított, hol fodrászkodott, máskor asztalos munkát végzett vagy éppen diszkót szervezett. Egyedül Hollandiában volt vendég. Egy iskolaigazgató hívta meg magához. Az erdélyi havasokban kötött alkalmi sí-ismeretség így mélyült máig tartó barátsággá. Maradhatott volna, nem tette: “voltam már idegen a szülőföldemen, nem szeretnék az lenni választott hazámba”.
Politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Folytatta az orvosi egyetemet és közben vendéglátózott a Balaton-parton. A diploma utáni szezonban napi 18-20 órát dolgoztak a feleségével. S közben rádöbbentek: véget ért a tücsök-világ. A határok megnyitásával eltűntek a szocialista kényszer-turisták, s helyükre nem érkeznek mások. Kiszállt a Balaton-üzletből, de orvos sem lett.
A kihalásos rendszerű előrejutás nem való az olyan temperamentumú embereknek, mint én – mosolyodik el a cégbirodalmat vezető Csiki-Bege Lajos. – Azt sem szeretem, ha megsértenek. Márpedig a magyar orvosok bérrendszere legfeljebb sértésként értelmezhető. Megmagyarázhatatlan, mint az egészségügy egészét jellemző pazarlás. Nálunk az a jó orvos, aki betegebbé tesz. Az kap több elismerést, aki több receptet ír fel és több vizsgálatra küldi a betegét. Mi költjük Európában a legtöbbet orvosságra, mi vagyunk a legtöbbször betegek és mi halunk meg a legkorábban. Milliárdok folynak el a rendszerben, miközben a legfontosabb feladatra – a megelőzésre – alig áldozunk.
A felesége mégis a rendszer része maradt. Igaz csak érintőlegesen. Lakásukon kialakított fogászati rendelőjében akkor is fogadta a betegeket, amikor egymás után érkeztek a gyerekek: egy lány és két fiú. Ma már mind iskolások. Apjuk ritka szülő-fajta: a négyesnek örül igazán. Nem igazi gyerek az, amelyik csak ötöst hoz haza – mondja. – A környezettudatosságban szigorúbb. Az égve felejtett villany árát a húsvéti locsolkodáson szerzett zsebpénzből kell fizetni a gyerekeknek. Felesleges holmit sohasem vesz. Bevásárlóközpontba is úgy járnak, mint a múzeumba: többet néznek, mint vesznek.
Nem mintha rosszul menne az üzlet. A Barkason szocializálódott ifjúnak ugyanis már nyugat-európai útja során feltűnt a sztrádákon száguldozó szép kiállású teherautók hada. Az első példányokat a Nagykörút járdáiról adta el, az első márkakereskedést hat év múlva nyitotta Budapesten. Az általa kitalált értékesítési modellt több más országban is alkalmazták. Ma a FIAT kisteherautók hazai piacának harmadát birtokolja. De sohasem szerette az állóvizet. A lehetetlennek tűnő kihívásokat annál inkább. Ezt látta meg a négy évvel ezelőtti felkérésben: egy drága telekárral megáldott budai kerületben kellett új márkakereskedést nyitnia. Ám ahhoz, hogy a vállalkozás kifizetődő legyen, valami más is kellett. Megépítette hát az ország máig egyetlen autóplazáját, ami már az induláskor többről szólt az autóknál. A hét autó- és tíz motormárka képviselete, a bérautó és flottaszolgálat és az ötven állásos szerviz mellett az épületben saját koncepció alapján működő fittness-wellness centrum, oktatóközpont, konferenciaközpont és fogászat is helyet kapott. Három évvel ezelőtt nyílt meg. Éppen akkor fordult lejtmenetbe az autópiac. Időnként a hóvégi számlák kifizetése is művészet volt, de túlélték. A legutóbbi családi hétvége sikere pedig a szép jövő ígéretével kecsegtet. Nem mintha a Csiki-Bege cégcsoport ezen az egy lábon egyensúlyozna.
Sok évvel ezelőtt egy cédula fogadta a Teréz lakásuk ajtaján édesapjától: Kis Attilánál vagyok Veresegyházán. Mire utca és házszám nélkül megtalálta a kérdéses házat, bejárta az egész települést. A gödöllői dombság a gyergyói medencét idézte elé. Ez elég is volt az elhatározáshoz: itt épít magának házat. Így is lett. Később épített egy fogászati központot is a feleségének, ahol ma 25 orvos és asszisztens fogadja a betegeket bizonyos kezelések esetén egy éves előjegyzés mellett. Öt évvel ezelőtt a Volánbusz alvállalkozójaként helyi járatot is indított itt és a környező településeken. A sikert látva a Volán társaság azóta több helyen is próbálkozott hasonló kiszervezéssel.
Mindezt mellékesen. Alkalmanként a napot reggel hatkor a Rudasban kezdő Csiki-Bege Lajos számára az új kihívás a wellness és az ingatlanfejlesztés. A Békásmegyeren felépült Autópláza mindkettő próbajáratának tekinthető. Bár a házban lévő fittness-központ első tulajdonosa csődöt mondott, azóta újranyitották, sőt egy másik csődbe ment termet is átvettek a közelben. A program kiterjesztéseként ismét nagyot álmodik: vidéki wellness-termál szállodakomplexumot, amely minden részletében a családokról és az egészségről szól majd. E kettőnél ugyanis nincs fontosabb. Sokba fog kerülni és talán lassabban térül meg, de ő nem szezon-ember. A magyar vállalkozók legnagyobb baja a rövidlátás – vallja – minél előbb, minél nagyobb hasznot akarnak kiszedni a cégből. A legtöbben képtelenek hosszú távú befektetésekben gondolkodni, a gazdasági folyamatok előtt járni. Jó esetben követik az eseményeket és erőlködve ugrálják át a változások nyomán keletkező akadályokat.
Az ingatlanfejlesztők többsége sem kivétel ez alól. Jó házat építeni nem ördöngősség, csupán bele kell tenni mindazt, ami kell. A ma felhúzott épületek jó része egynyári. A tervező asztalon még nagy kert veszi körül, az átadáskor csillog az új vakolat és a korlát, ám a következő nyárra kiderül, hogy hiányos a szigetelés, gyengén muzsikál a kazán és mállik a festék. De még ha mindez jó is, akkor is a mának épül a ház, nem a jövőnek. Nem akkor kell fejünket fogva futva futkorászni fűhöz-fához, amikor már nem tudjuk kifizetni a gázt, az áramot és a többi számlát, hanem kissé előre nézve kell jól döntenünk. A szintén Veresegyházán épülő Csiki-Berek lakópark családi házaiba például be sem vezetik a gázt, bár a rákötés minden telken adott. Az épületeket inkább – hőszivattyúk révén – geotermikus energiával fűtik-hűtik, bár a különleges szigeteléseknek és nyílászáróknak köszönhetően ebből is kevesebb fogy. A 6-7 milliárd forintra rúgó beruházás nem egy trendi koncepció tesztberuházása. Saját házát, telephelyeinek épületeit, a fogászati központot és az autóplázát szintén zöld-tudattal építette. A lakópark mindezek összegzése és több annál. Saját maga. Benne van mindaz, amit orvosként az egészséges életmódról gondol, üzletemberként a pénzcsinálásról tud és székely legényként minden reggel megtapasztalt gyújtóst rakosgatva a hideg kályhába.
A lehetetlennél kisebb célt ugyanis nem érdemes magunk elé tűzni.
Szalay Anna – Népszabadság, 2008 november 7.A tücsök, a szezon és a hőszivattyú