Először jópofának tűnt, ma már értem a lényegét, a CIB bank megbízott szakértőjének magyarázatát a bankvezetők által elvárt folyamatok lényegéről…………………….Tehát kérdezem Én – mi is az ára a döglött lovunknak, a fel nem vállalt döntéseknek? Hol vannak azok a vállalkozók, akiknek még az életkedvét is megkeserítették? Hány munkahelyet létesítenek, mennyi adót és kamatot fizetnek ma, akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Önök szerint hol van a vállalkozó kedvünk és milyen jövőbeni kockázatokat akarunk felvállalni?

Szóval van a vállalkozó, aki vásárra viszi a bőrét vagyonát, céget alapít, munkahelyeket létesít, közterheket fizet, önrészt vállal beruházásaihoz majd bankhitelt vesz fel, hogy igen magas kamatot is fizethessen, árfolyamot kockáztasson, adófizetésre kötelezve magát – majd azt veszi észre, hogy jóhiszeműen ki van szolgáltatva érdekes piaci szereplőknek.

Ők az esetek többségében szerény képességekkel megáldott alkalmazott vezetők (tisztelet a kivételeknek) – banknál vagy „multi” cégnél – mindegy a recept, hasonló. Kiszolgálnak egy rendszert, egy technológiát, amely arra szakosodott, hogy kihasználja a környezet adottságait, amit kilobbiztak számukra – többszörös jelzálogok melletti hitelezés, egyoldalú szerződési feltételek, amelyekkel rátelepednek a reálgazdaságra, kockázatok egyoldalú szerződéses áthárításával, adókedvezmények egyoldalú kihasználásával, szerződött partnerek kiszolgáltatásával beruházások állami védelmének hiányában, egy működésképtelen igazságszolgáltatás mellett. Mit is várnak el ezen alkalmazott vezetőktől és mit is kockáztatnak? Van kiemelten magas fizetésük, van prémiumuk és van a végén végkielégítésük. De hát hol van a számonkérés, mi a következménye a felelőtlen döntéseknek, az alkalmatlanságnak, a korrupciónak. Érdemes követni ezen „karriereket” – vándorlás egyik banktól a másikba, egyik importőrtől vagy képviselettől a másikhoz. Kiszolgálnak egy rendszert, az „uraikat”, üzleti gondolkodás nélkül, alkalmanként tönkretéve hibás döntéseikkel vállalkozásokat ás mindezt következmények és számonkérés nélkül. Legfentebb kirúgják Őket és máris lihegve csatasorba áll a következő szint, az utánpótlás.

Mi is a recept? Ha találkozol egy problémával, próbáld ráfogni az elődeidre. Ha ez nem sikerül, a premizálási rendszered érdekében „HÚZD A DÖGLÖTT LOVAT A JÖVŐBE”. Mire kiderül a probléma, sikeresen felveszel további hónapok, évek juttatásait, majd következmények nélkül egy belső eljárás keretében kirúgnak. Az új vezetőnek megadatik a „gyönyör” – jön és mindent ráfog az elődök döntéseire és Őt azért premizálják, mert „kaszabol és reorganizál”. De lehet ezt házon belül másképp is szervezni – ott van a „Work-out” vagy az „Intenzív cégkezelések osztálya”. Ha nem boldogul a kereskedelmi, szolgáltatási részleg akkor a hóhér kezébe adják a céget – aki majd megmutatja!

Mi az eredmény? A vállalkozónknak minden hó végén bért, adót, járulékot kell fizetni és értelmetlenül magas kamatokat. Százmilliókat (akár milliárdokat 8 év alatt) és azt hóról hóra. Ezért vállalkozónknak az idő lesz a legnagyobb ellensége. Alkalmazott vezetőink ellenben ráérnek, és nem döntenek. Az előítéletek miatt bűnözőként kezelt vállalkozót nem kell megérteni – el kell venni mindenét, meg kell Őt zsarolni, alá kell vele mindent íratni, el kell venni likviditását, meg kell semmisíteni – jól jön ez a konkurenciának és a vállveregetéssel járó hűséges alkalmazotti prémium sem marad el.

Igen csak kevéssé tisztelt MKB Úr, számolt Ön azzal, hogy az Ön partner, finanszírozó cége számára végzett munkánkat is ellehetetleníti. Az Ön által értelmetlenül keresztinkasszált más banki számláink mellett lehetetlen dolgozni, reorganizálni? Több száz alkalmazott, akik évek Óta a cégcsoportunkban dolgoztak és az Ön munkáltatójától az MKB banktól felvett hiteleiket törlesztik hóról hóra, hogyan és miből törlesztik részleteiket egy hónap múlva. Nem, Ön arroganciájával, mindezekkel nem számolt csak azt mondta cinikusan – háromszoros jelzálogok hátterével Ön dönti el, hogy milyen sorrendben végrehajt és milyen értéken. Szerényen megjegyzem Önnek – még a szakmát is ott kellene hagynia.

És Ön FIAT Úr? Szóval milyen gondolatokkal és lelki ismerettel likvidálja egyre több magyar vállalkozó által, egy emóciókkal tele márkába fektetett vagyonát csak azért, hogy rajtuk átgázolva a prémiumát biztosító statisztikák megszülessenek. Milyen árat fizetnek, ezen vállalkozások, a piac, a vevők az Ön megkérdőjelezett munkája kapcsán. Átgázolni mindenen és mindenkin, nem először, többedik alkalommal – végül is nem Ön fizeti az árát. Mint cégcsoport európai modellt adtunk a FIAT-nak, az Önök kényszerszerződése miatt értelmetlen beruházásokat és készleteket finanszíroztunk, de egy beruházás védelmi törvény hiányában az első adandó alkalommal könnyen ellehetetlenített minket és sorstársainkat és ezzel csak a saját kirúgását kockáztatja. Ehhez viszont segítünk, hisz „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”.

Tisztelt CIB Úr, nem tudom másképp nevezni, hisz mire a cikk megjelenik, lehet Önt is kirúgják. Hisz az elmúlt másfél évben már többszörös vezetőváltásokon vannak túl. Teljesen mindegy, hogy mennyi ideje alkalmazottak, már több mint 10 éve vagy csak pár éve – a „tisztítótűz” felégette a teljes managementet, természetesen számonkérés nélkül – és csak belső eljárások keretében. És hát jönnek a bizalmi emberek, külföldről vagy belföldről és kaszabolják a vállalkozásokat, hitegetik Őket, falnak állítják, megzsarolják csakhogy a 155 egységnyi hitelkitettséget 100 egységnyi betétcsomaggal szinkronizálják. Nem érdekes mi az ára, legalábbis életképes vállalkozások mérlegelésének mellőzésében. Ez utóbbiakból egyre többen vagyunk és egyre dühösebbek!

Tehát kérdezem Én – mi is az ára a döglött lovunknak, a fel nem vállalt döntéseknek? Hol vannak azok a vállalkozók, akiknek még az életkedvét is megkeserítették? Hány munkahelyet létesítenek, mennyi adót és kamatot fizetnek ma, akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Önök szerint hol van a vállalkozó kedvünk és milyen jövőbeni kockázatokat akarunk felvállalni? Addig ameddig nem sikerül a számonkérés és egy másfajta vállalkozási környezet megteremtése – nem fogunk vállalkozni – és ezt csak Önöknek köszönhetjük, pedig több száz korábbi alkalmazottam jelez vissza és ugrana az első hívó szóra. Az érték, ami cégeink mögött volt és eredményt termelt nem az ingatlanok, az eszközök, amit Önök miatt kényszerértékesítettünk, hanem az intelligencia amit, ezen vállalkozásokba befektettünk, emberek, sorsok, értékrendek, üzleti folyamatok, üzleti morál és etika és az a sok képzés és tréning, amivel ezt elértük.

Veresegyház, 2010.05.23.                                         Csiki-Bege Lajos